|
A repülőteret úgy kezeli Almádi lakosságának egy kicsi, de annál hangosabb része, mint egy lepra.
Miközben a repülőtér egy lehetőség, egy potenciális eszköz ahhoz, hogy a térség és benne Almádi is valami új eszközhöz jusson, amivel több lehet.
Természetesen a repülőtér nem csodaszer, önmagában nem is ér semmit. Kiváncsi lennék arra, hogy az itt nagyon sokat tiltakozók mennyit tettek azért, hogy ezen eszközt alkalmazva, lehetőségeit kihasználva valami PLUSZT adjanak, teremtsenek a térségnek. Balatonalmádinak. Mondjuk hány olyan programot találtak ki, melynek vendégköre használhatná ezen objektumot?
Tudomásul kéne azt venni, hogy Almádiban nem csak nyugdíjasok élnek, ha nem olyan emberek is, akik ide születtek, most kell megtalálniuk egzisztenciájukat, ők most akarnak valakik lenni. Mi mit kapunk a várostól? Miből fogunk Mi, és Almádi megélni? Nyugdíjasok után nincs adó, az idegenforgalmi adó csökken, a vezetés fasirtban van a vállalkozókkal, személyi jövedelem adó meg nem tud termelődni, mert munkahely nuku.
Ma amikor arról vitatkozunk, hogy egy törpe időszak alatt a fejünk felett levő repülő mit jelent, elfelejtik, hogy egy fűnyíró sokkal zavaróbb, (Hangereje és frekvenciája miatt), miközben szidjuk Szentkirályszabadját, de az természetes, hogy nap, mint nap a levegőből várható környezeti terhelést radikálisan meghaladó környezeti terhelést adjanak szentkiráályszabadjai lakosoknak, miközben Veszprémbe közlekednek.
Na ez a mentalitás nem mindegy!
Végül magyarázza meg valaki, hogy miért csak a keresztező irányú repülés, és a hosszirányú ellen miért nincs tiltakozás? Pedig ezen repüléseken sokkal több ideig tartózkodik a légijármű a település felett. Kvázi, a környezetre való hatása is erőteljesebb.
|
